Szembenézés: Interjú Légli Ottóval
Ne tagadjuk, a világjárvány komoly kihívás elé állította a magyar borászatot is. A vendéglátó szektorban bekövetkezett visszaesés pont azoknak okozta a legtöbb gondot, akik a legmagasabb minőségi szegmensben dolgoznak. Ez a gondolat vezérelt bennünket akkor, amikor interjút kértünk Légli Ottótól, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) elnökétől, hiszen kitől tudhatunk meg többet a magyar borászat helyzetéről, ha nem tőle. Aztán persze ez a beszélgetés is több lett…
Írta: Bányai Gábor Botond
BORIGO: A HNT kezében elég jól összefutnak a számok. Hogy látjátok, milyen a magyar bor piaci helyzete 2020. szeptember elején?
Légli Ottó: Sokkal kisebb a visszaesés, mint ami várható volt. Márciusban mindenki nagyon meg volt ijedve, hiszen főleg a HORECA piacról élőknek sokkoló volt az, hogy a vendéglátás, elsősorban Budapest teljesen bezárt. Aki a láncoknak is szállít, az nem került komolyabb bajba, és aztán májustól megindult a vidék, és egyre biztatóbb lett a helyzet. Az más kérdés, hogy ez elsősorban a nagyobb, a kiskereskedelemben értékesítő, alacsonyabb árszegmensben dolgozó borászatok vannak a legjobb helyzetben, de tény, hogy összességében a befutó készletszámok nem mutatnak rossz helyzetet.
BORIGO: Több helyről hallottuk, hogy a 2018-as év bő termése sok helyen még a pincében van. Erről mit lehet tudni?
Légli Ottó: A számok azt mutatják, hogy ez többségében levezetődött, természetesen vannak kivételek. Leginkább a vastag, nagytestű vörösborok esetében lehetnek ilyen helyzetek, mert a fogyasztói szokások jelentősen tolódnak a könnyebb, jobban iható borok felé. De ez nem most indult el.
BORIGO: Nyilván segítettek a kormányzati intézkedések is…
Légli Ottó: A zöldszüretet a HNT elnöksége csak részben támogatta, Tokaj kivételével nem is nagyon éltek vele a borvidékek. Bő kétmilliárd forint kerül(t) szétosztásra a HORECA bevételek pótlására, ezt sikerült úgy szabályozni (bár kissé bonyolultan), hogy épp azok tudjanak élni vele, akiket tényleg sújtott. A harmadik láb pedig a krízislepárlás volt, de erre is alacsony volt az érdeklődés. Magyarul az látszik, hogy a szűk 2019-es, egyébként kiváló évjárat következtében meglepően egyensúlyos a piaci helyzet. Ráadásul az eddigi beérkező szüreti becslések szerint 2020 sem lesz bő termő, és azt ugyan nem mondom, hogy borhiány lesz, de az is biztos, hogy a járvány miatt nagy átlagban nem lesz piaci válság.
BORIGO: Tudjuk, hogy új bortörvény készül, illetve a forgalomba hozatali eljárás is változhat. Mit takar ez pontosan?
Légli Ottó: A bortörvény több ponton fog változni, az egyik irány a digitalizáció, a másik a forgalomba hozatal és az ellenőrzés. Az e-pincekönyv sok vitát váltott ki, de ez lecsengett, mostanra van egy konszenzus körülötte. A másik, a forgalomba hozatal viszont egy teljesen új szemléletet hoz be a borászati közegbe, és ezt a szakmának, a termelőnek még meg kell rágnia magában. A tervezet szerint megszűnik a szőlőszármazási bizonyítvány, valamint megszűnik a Nébih engedélyezési jogköre a jelenlegi formában. Ez azt jelenti, hogy ugyan eddig is a termelő felelőssége volt a forgalomba hozatal, de ez mostantól fokozottan így lesz.
BORIGO: Ez elsőre elég meredeken hangzik. Mit jelent ez a gyakorlatban?
Légli Ottó: A borszármazási természetesen megmarad, mert a bor a termék. Húsz év gyakorlat után úgy tűnt, hogy a szőlőszármazási tulajdonképpen felesleges adminisztráció. Az eddigi Nébih laborvizsgálatot pedig kiváltanák az úgynevezett akkreditált laborok, amelyekből régiónkként lenne legalább egy. Ez is egyszerűbbé tenné a forgalomba hozatalt, hiszen manapság a Nébih néha nagyon hosszú átfutási idővel dolgozik, és ez a piacra kerülést jelentősen lassítja. Viszont az állam kezében maradna a hatósági ellenőrzés, és remélhetőleg sokkal hangsúlyosabban meg is történne, főleg azok ellenőrzése és szankcionálása, akikről tudni lehet a problémákat. Mert sajnos egyes becslések szerint a forgalomba került tételek 15-20%-a még mindig nem tökéletes borszakmailag. Az elsődleges cél aminőség emelése.
BORIGO: Nagy kérdés, hogy az állam ezt a feladatot tényleg el fogja-e végezni… Mert ugye ez valahol piacvédelem kellene, hogy legyen, mert a magyar bor lássuk be jelenleg nem rendelkezik azzal a presztízzsel a fogyasztó előtt, ami a felívelést meghozná…
Légli Ottó: Pontosan. Nem megfelelő a jövedelmezőség, a fiatalok széles köreiben nem trendi a bor jelenleg. Én személy szerint azért örülök ennek ha megvalósul mert ez meg kell, hogy változtassa a termelő szemléletét. Ezek után már nem lehet majd a Nébihre mutogatni, hogy hát átment…
BORIGO: A piacvédelem már tulajdonképpen maga marketing, ami már azóta egy forró téma, hogy a HNT szakmaközi szervezetté vált. Ráadásul az utóbbi évek egész Európára jellemző jelensége, hogy csökken az egy főre jutó borfogyasztás elsősorban a helyettesítő italok minőségi emelkedése és persze azok remek marketingje miatt.
Légli Ottó: Sajnos ezek a trendek a magyar borászatot nem legfelkészültebb pillanatban érték. Ennek egyik oka még mindig a belső kereslet alacsony szintje, nem mennyiségben, hanem árban, minőségben. A magyar fogyasztó sajnos a töredékét képes fizetni annak, amit egy nyugat-európai. Ugyanakkor az is teljesen nyilvánvaló, hogy késésben vagyunk a közösségi bormarketing tekintetében. Nem volt könnyű időszak, hiszen még az is kérdés volt, hogy egyáltalán szükséges e egy, a szakma által létrehozott közösségi bormarketing alap. Mert ugyanis vannak szegmensek és szereplők, akik köszönik jól vannak, nem érzik a bőrükön ennek a hiányát, annak ellenére, hogy a statisztikák szerint a magyar az egyik legolcsóbb bor Európában, alig harmada az osztráknak! A személyes véleményem az, hogy ebben a tekintetben is drasztikus személet váltásra van szükség! A rendszerváltás óta eltelt időben az egyéni építkezés volt a fontos mindenkinek, ettől a pillanattól kezdve a közösségi építkezésnek kell átvennie a hangsúlyt.
BORIGO: Mi is úgy látjuk, hogy az utolsó órában vagyunk… De aktuálisan mik a konkrét elképzelések?
Légli Ottó: Abszolút aktuális, mert épp tegnap döntött a tanács, hogy bevezetjük az egy forint/liter forgalomba hozatali járulékot, amely a marketing alapba fog kerülni 2021- től. Ez lesz a saját erő a további forrásokhoz, pályázatokhoz. Az más kérdés, hogy innentől kezdve lesz igazán tétje a dolognak, mert meg kell fogalmaznunk a célokat és professzionálisan meg kell terveznünk ezt a munkát, hogy a rossz tendenciákat megállítsuk, megfordítsuk, és a következő generáció szemébe tudjunk nézni.
